A csigatészta készítése régen jellegzetes társas munka volt. A tyúkhúsleves elmaradhatatlan hozzávalója nem hiányozhatott a Nyíri Mezőség lakodalmainak étrendjéből. Hajdanán az asszonyok akár 100 levél tésztát is meggyúrtak. A "csigacsinálót" ("csigapergetőt") általában az esküvő előtt rendezték meg. A csigapergőre meghívták a rokonokat és a szomszéd asszonyokat.

A nők egy része a tésztát gyúrta, néhányan nyújtottak és daraboltak. A leg időigényesebb munka azonban a csiga pödrése volt. A tésztát kisméretű kockákra vágták, azt az orsók segítségével egy mozdulattal perdítették végig a bordázott, míves csigacsinálókon, majd az ujjukkal letolva ejtették a tálba. A munka közben tervezgettek, beszélgettek, énekeltek.Így működik ez mind a mai napig, de sajnos egyre ritkábban. A szép hagyomány lassan a feledés homályába vész.

A Vasvári Pál Múzeum ezt a régi néphagyományt elevenítette fel farsangi szombatján. A néprajzi épületben élénk érdeklődés mellett a helyi nyugdíjas klub tagjai segítségével fiatalok és idősek is kipróbálhatták csigatészta készítését. A fiatalok rövid ismerkedés után magabiztosan  használták a csigabordát és pergetőt  megtanulva ennek a "mesterségnek" alapjait.

Forrás:VPM

A címlapról ajánljuk