Tavaly áprilisban elfogadta az Országgyűlés a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény módosítását. Ebben szerepel, hogy a 2016-os évre már nem lehet kiadni a természetes vizekre kereskedelmi célú halászati engedélyt. Mint Fesztóry Sándor, a Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közhasznú Szövetségének ügyvezető igazgatója elmondta, az intézkedés nem egy bosszúhadjárat része a halászok ellen.

Az indokolta a lépést, hogy egyes hazai halfajok állománya megcsappant, mások szinte eltűntek a természetes vizekből a környezeti és élőhelyi tényezők miatt. Vannak a nemzetgazdaságot érintő érvek is. Hazánkban 350 ezer horgász van, a halászok száma pedig 2–300-ra tehető. Jelenleg sok település számára a horgászturizmus az egyedüli kitörési pont. Ehhez viszont horgászokra és több halra van szükség!

Fotó:HVG

A kereskedelmi célú halászat betiltása érzékenyen érintette a Tiszalökön élő Ambrus Józsefet is. Cserépkályhásnak tanultam, voltam postás is, de az elmúlt 29 évben halászattal foglalkoztam. Három éve jöttem nyugdíjba, de folytattam a halászatot. Nem tagadom, nagyon rosszul esett a kereskedelmi célú halászat megtiltása, hiszen a nyugdíjam ötvenezer forint, jól jött a családnak ez a keresetkiegészítés. Nem tagadom, nagyon rosszul esett a kereskedelmi célú halászat megtiltása, hiszen a nyugdíjam ötvenezer forint, jól jött a családnak ez a keresetkiegészítés. Most, hogy elestünk tőle, már érezzük is a hiányát. Gyerekkorom óta kötődöm a folyóhoz, szinte a Tiszán nőttem fel – mesélte Ambrus József. A teljes  cikk a Kelet-Magyarországban olvasható.

Forrás:Kelet-Magyarország

A címlapról ajánljuk